Felnőttkori viselkedésünk nagy mértékben megalapozódik gyermekkorunkban. Minimális az ösztönös viselkedés az embernél, ehelyett a viselkedésünk túlnyomó része tanult.
Alapvetően a szüleinktől, környezetünktől, kortársaktól tanuljuk a különböző helyzetekben „megfelelő” viselkedést.

Az utóbbi időben már nem csupán a környezetünben élő emberek vagy irodalmi élmények jelentik a viselkedési mintákat, hanem igen nagy arányban a televízió is.
Régebbi felmérésben, ha a gyerekeket megkérdezték, hogy ki a példaképük, akkor egy-egy híres felfedezőt, tudóst vagy államférfit jelöltek meg, majd később valamelyik akcióhőst nevezték meg példaképnek.
Napjainkban nagyon sokszor valamelyik tévés személyiséget nevezik meg, aki akár lehet egy trendi műsorvezető vagy egy valóságshow „sztárja” is.

Fontos látni mindebben a következőket: Korábban a példaképeknek tekintett személyek igen komoly eredményeket tettek le az asztalra, kemény munkával tudományos eredményeket értek el, vagy szervezeteket, országokat vittek sikerre. Ezzel szemben a mai példaképek már nem kitartó munkával, hanem pillanatnyilag éppen szükséges adottságokkal vagy éppen szerencsével érik el a népszerűséget illetve ismertséget.

Az értékek, amelyet a mai példaképek képviselnek, azok teljesen más és sekélyesebb értékek, mint a korábbiak. Míg a régebbi példaképek inkább belső értékeket képviseletek, amelyekre kitartó munkával szert lehet tenni, a mai példaképek leginkább a külsőségeket értékelik.  Így például a Playboy címlapjára került addig ismeretlen hölgy számos műsorban és újságban jelenik meg akár éveken keresztül, míg egy tudományos eredmény vagy értékes gondolat alig vagy egyáltalán nem jelenik meg a trendi médiában. Mindez azt üzeni a fiataloknak, hogy a szépség nagyon fontos, a mélyebb tartalom pedig értéktelen.

Számos szerepünk között a nemi szerep is sokszor a médiából táplálkozik.
Erre hívja fel a figyelmünket az előző írásban már említett ORTT által támogatott kampány következő része, amely az alábbiakban látható: